SUGÁRKÉVE főnév (irodalmi nyelvben)
Fénykéve. A nap sugárkévéket lövell a felhők közül. □ A ragyogó naptányér
sugárkévéjével csak a földgolyóbis felét önti el. (Mikszáth Kálmán) Aranyosan, pirosan hintázott a lámpás sugárkévéje. (Krúdy Gyula) Lassan érett meg, régi műveltségeken. Nem a szabadban, hanem egy könyvesszobában. Nem a napon, hanem lámpaernyője sugárkévéje alatt. (Kosztolányi Dezső)
sugárkévés.