SÁTOROZ tárgyatlan ige -tam, -ott, -zon, (
ritka) sátorozik
- 1. Sátorban tartózkodik; (nomád módon) sátorban lakik, él; sátor alatt tanyázik. A katonák az erdőszélen sátoroztak. □ Mi ennyi fényes nemzetek szomszédságában is úgy élünk, mintha most is a Caspium partjain sátoroznánk. (Csokonai Vitéz Mihály) || a. Sátrat verve táboroz vhol. A vízparton sátoroztunk. □ Szulejman császár
Nándorfehérvár körül sátoroz. (Kemény Zsigmond)
- 2. (ritka, népies, néha rosszalló) Vhol megtelepedve, ott időzik; sokáig, a kelleténél tovább elmarad vhol; tanyázik. Nem tudom, hol sátoroz ennyi ideig. □ Hát hitetlen álnok asszony,
Hányszor éhezém miattad
És te ördög tudja jobban Addig merre sátoroztál, Hol nevettél, hol mulattál? (Vörösmarty Mihály) A mostani
nagy doktor urak
csak ott sátoroznak hosszabban, ahol érzik a pénz szagát. (Tolnai Lajos)
- 3. (átvitt értelemben, népies) Páva-, pulykakakas, kakas haragjában v. nemi gerjedelmében legyezőszerűen kinyitja farktollait, és leereszti két szárnyát. Sátoroz a pulyka, a kakas.
- Igekötős igék: elsátoroz; lesátoroz.
- sátorozás; sátorozó; sátorozott.