SARLÓZ tárgyas ige -tam, -ott, -zon
<Füvet v. más vékony szárú növényt, ritk. gabonát> sarlóval vág. □ A fejés Teréza asszony dolga; füvet sarlózni a tejelőknek Noémi kötelessége. (Jókai Mór) || a. (tárgy nélkül)
Az asszony éppen sarlóz. □ Ő nem is járt ki se gyűjteni, se acatolni. Legfeljebb, ha nálunk a kertben gyomlált, kapált, sarlózott. (Gárdonyi Géza) [A tügyiek] már csak kaszával aratnak,
Csécsén
még sarlóztak. (Móricz Zsigmond)
- Igekötős igék: lesarlóz.
- sarlózás; sarlózgat; sarlózó; sarlózott; sarlóztat.