SPIRITIZMUS főnév -t, -a (csak egyes számban)
Tudománytalan tévhitek rendszere, amely azon a hiedelmen alapul, hogy az élők médium segítségével kapcsolatot teremthetnek az elhaltak lelkével, és azok érzékelhető bizonyságát adják létezésüknek. A spiritizmus híve. Hisz a spiritizmusban. A spiritizmust tanulmányozza. □ A spiritizmus
érzékbódító s agyzavaró jövendőmondások tudománya. (Jókai Mór) || a. E hiten alapuló, a holtak lelkeinek "megidézésére" irányuló cselekmények, eljárások összessége; szellemidézés. Egyes korokban burjánzott a spiritizmus. A spiritizmus szemfényvesztésen alapul. Spiritizmussal foglalkozik.