SPÓROLÁS * főnév -t, (-ok), -a (többes számban ritka) (bizalmas)
A spórol igével kifejezett tevékenység, magatartás; takarékoskodás. □ Az okos, kissé rideg asszony
szinte lázas szenvedélyig vitte a spórolást. (Babits Mihály) Édesnagyanyám, ahelyett, hogy örült volna a spórolásomnak, még meg is rakott. (Móricz Zsigmond) || a. Takarékos, beosztó életmód; takarékosság. □ A feleségem egyik unokanővére
hihetetlen spórolással, de a viszonyokhoz képest jómódban élt. (Móricz Zsigmond)
spórolási.