SUGDOS ige -tam, -ott, -son
- 1. tárgyas Huzamosabban v. ismételten súg (1) vmit. Édes szavakat sugdos a leány fülébe. □ Ínó
Féltékeny szavait sugdossa remegve fülébe. (Vörösmarty Mihály) A királyné mögé került. A füléhez hajolt, és valamit sugdosott belé. (Gárdonyi Géza) || a. (tárgy nélkül) □ A sarokban fiatalok sugdostak, a lányok a hangulatlámpák mellett hevertek a heverőkön, vegyesen a fiatalemberekkel. (Móricz Zsigmond)
- 2. (rendsz. rosszalló) tárgyas és tárgyatlan Suttogva, titkolózva közöl vmit, ami másra nézve rendsz. kedvezőtlen, ártalmas. Sugdosnak a háta mögött. A faluban azt sugdossák róla, hogy
□ Sugdosnak, árulkodnak a kabinet előtt, hogy maguknak előmenetelt készítsenek. (Jókai Mór)
- Igekötős igék: elsugdos; odasugdos; összesugdos.
- sugdosás; sugdosó; sugdosott.