SPÓROL * ige -t, -jon (bizalmas)
tárgyatlan Takarékoskodik. Spórol vmin; spórol vmivel. Mire spórolsz? □ A koszton nem lehetett spórolni, s ura tékozlásaiba sem szólhatott bele. (Babits Mihály) Az ökröt sem lehet eltartani, ha minden fűszállal nem spórol a gazda. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas <Bizonyos mennyiséget, összeget> megtakarít. A nyáron spóroltam ötszáz forintot. □ Két állomás közt, ha átgyalogolt az ember, 40 fillért spórolhatott. (Móricz Zsigmond) || a. (időhatározóval) (átvitt értelemben) Spórol vmire: nagyon vágyódik, számít, vár rá. Már rég spórolok egy ilyen kirándulásra. Hetek óta spórolok erre a kis pihenésre.
Igekötős igék: elspórol; kispórol; lespórol; megspórol; összespórol.
spórolgat; spórolható; spóroló; spórolt.