SPICLISKEDIK [ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë] (bizalmas)
<Önként v. vkinek a megbízásából> mások magatartásáról, hibáiról ismételten rosszindulatú jelentést ad; ismételten v. rendszeresen árulkodik, beárul, besúg vkit, vmit. Azzal szerzett érdemeket, hogy baloldali meggyőződésű kollégái körében spicliskedett. A diákok megvetették azokat a társaikat, akik spicliskedni szoktak.
spicliskedés; spicliskedő.