SPINÉT főnév -et, -je [ë,e] (zene, történettudomány)
Téglalap alakú, a zongoránál kisebb, régebben haszn. hangszer; berendezése a zongoráéhoz hasonló, de húrjai a billentyűzetre merőlegesen futnak. □ Ismeritek azt az öt-hat oktávos régifajta zongorát, amely már csak antik bútorkereskedőknél látható. Spinétnek is nevezik. (Gárdonyi Géza) Hárfák, lugasok, májusi éjszakák, megszökő kisasszonyok. Manapság úgy hangzik már ez, mint az ódon, padlásra helyezett spinét elpattanó húrjának zöngése, s odakünn holdvilágos éjfél van. (Krúdy Gyula)
spinétes.