SPICLI főnév -t, -je [e] (
bizalmas)
Besúgó.
Az illegális kommunista pártba is befurakodtak olykor rendőrségi spiclik. Spiclikkel volt körülvéve. □ A spiclinek nemcsak árulkodni kell tudni, hanem jó szemmel is kell rendelkeznie. (Kuncz Aladár) || a. (
iskolai) Az a tanuló aki társait beárulja a nevelőknek; árulkodó gyerek.
Nem tűrtünk meg spicliket az osztályban!
- Szóösszetétel(ek): spiclihad; spiclisereg; spiclitermészet.