SÁSKA főnév sáskát, sáskája
Egyenesszárnyú, növényevő, a talaj szintjén tartózkodó rovar; hátsó pár lába erősen kifejlett, nagyokat ugrik, s repülni is tud.
Egyiptomi, hegyi, marokkói, réti sáska. A sáskák letarolták a növényzetet. Szóláshasonlat(ok): (gyak.
tréfás v.
rosszalló)
esznek, mint a sáskák: nagyon sokat esznek. □ Sáskák lepik a Tisza partjait. (Juhász Gyula) A telep lakosai
felkerekednek, mint a sáskák Egyiptom határában, és zúgva, félelmes zümmögés közben elindulnak. (Gelléri Andor Endre) || a. (
állattan)
Sáskák: az ilyen rovarokat magában foglaló család (Acridiidae). || b. Sáskajárás. □ Káromkodik a gazda
(Phü! mennyi baj: szárazság, sáska, patkány
) (Babits Mihály)
- Szóösszetétel(ek): sáskafelhő; sáskaraj; sáskasereg; sáskatojás.
- sáskás.