SÖRÉT főnév -et, -je [ë, e], (
népies) srét, (kissé
régies) serét [ë]
Különleges eljárással készített apró (1,54,5 mm átmérőjű) gömb alakú ólomgolyócska, ill. ezek tömege; főleg vadászfegyverek töltényeit töltik meg vele.
Apró sörétek fúródtak testébe. A puska sörétre volt töltve. □ Fegyverengedélyt kerít valahonnan, puskaport, srétet vesz. (Jókai Mór) A serét is csak hitvány ólomdarabka, de ha lőnek vele, mégis sebesebben röpül a madárnál. (Mikszáth Kálmán) A plafonra akasztott függőlámpák csörögtek,
söréttel töltött nehezékekkel, porcellánból
való lámpaernyőkkel. (Krúdy Gyula)
- Szóösszetétel(ek): madársörét.
- sörétnyi.