SPÓROLÓS * melléknév -an, -abb (bizalmas)
Anyagiak tekintetében beosztó, józanul takarékos(kodó) <személy>. Spórolós férj, háziasszony. □ Szépapátok
spórolós ember volt. (Justh Zsigmond) || a. (bizalmas, rosszalló) Kicsinyesen takarékos, szűkmarkú. □ De spórolós vagy, adok én neked húsz fillért, csak gyere vissza hétfőn is. (Móricz Zsigmond)
spórolósság.