SORSOLÁS főnév -t, -ok, -a
A sorsol (13) igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit (ki)sorsolnak; sorshúzás(sal való döntés, elosztás, kiválasztás). Jutalomkönyvek sorsolása. Sorsolás útján, sorsolással dönti el a mérkőzések sorrendjét. A kötvények sorsolása megkezdődött. Megejti a sorsolást. □ [A kutya] telivér dán dog volt
Az állomásfőnök egy állatkerti sorsoláson nyerte. (Ambrus Zoltán)
sorsolási; sorsolásos.