SÖMÖR főnév -t, -ök, -je [e] v. -e [e]
- 1. <Emberen, állaton> más megbetegedés kapcsán fellépő folyamat, amelyet a bőrön csoportosan jelentkező apró lobos hólyagok, pörkök kísérnek, ill. ezeknek csoportja. A sömör viszket; sömör van az ajkán, a derekán. □ Bevett valami bolondságot, amivel azt nyerte, hogy csupa sömör lett tőle a teste. (Jókai Mór) Csécsén én nem emlékszem betegségre, varra, sömörre s kiütésekre. (Móricz Zsigmond)
- 2. (növénytan) <Növényen> gombától okozott fertőzéses betegség, ill. az ennek nyomán támadt, eltorzulásokkal kevert élénkfehér bevonat.
- Szóösszetétel(ek): övsömör.
- sömörös.