SORSTÁRS főnév
Vkivel azonos v. nagyon hasonló, rendsz. rossz, nyomorúságos körülmények között élő v. ugyanabba a közösségbe tartozó rokon sorsú ember. Balszerencsében, szenvedésben sorstársak. Együtt érez sorstársaival. || a. (ritka, választékos) <Nagyot hallók és hasonló testi fogyatkozásban szenvedőknek az egymás közötti érintkezésben haszn. megszólításaként.>
sorstársi.