SORSJEGY főnév
Számmal ellátott, megszabott árú kötvény, amelynek tulajdonosa vmely sorsjátékon részt vehet, és ha számát kihúzzák, nyereményben részesül.
Egész, fél, negyed sorsjegy; sorsjegyet kibocsát, kihúz. Nyert a sorsjeggyel. □ Vendégeim vagytok, kihúzták a török sorsjegyemet. (Krúdy Gyula) Sorsjeggyel játszottak
Nem volt könnyű osztályról osztályra előteremteni a pengőket. (Gelléri Andor Endre)
- Szóösszetétel(ek): 1. sorsjegyáruda; sorsjegyárusító; sorsjegyüzlet; 2. államsorsjegy.
- sorsjegyes; sorsjegyű.