SORREND főnév
Sort alkotó személyek, dolgok egymás melletti v. utáni rendje. Betűrendes, helyezési, időrendi, indulási, sürgősségi sorrend; a versenyzők felállási sorrendje; beérkezésük sorrendjében. A csapatok a forduló után megtartatták a sorrendet. □ A párok igazodnak, milyen sorrendben mennek majd [az esküvőre]. (Mikszáth Kálmán) Tartsunk
sorrendet elbeszélésünkben. (Krúdy Gyula)
Szóösszetétel(ek): sorrendtartás.
sorrendi.