SOLYMÁSZ [2] főnév -t, -ok, -a, (
ritka,
régies) sólymász (
vadászat)
- 1. Solymár. □ Amália hercegnő szenvedélyes sólymász volt. (Jókai Mór)
- 2. jelzői használat(ban) (ritka, régies) Sólymo(ka)t idomító s a vadászaton kezelő, sólyommal vadászó <személy>. □ Így Etel a foglyát fárasztja halálig, | Míg lihegő száján csúf nyelve kimállik
| Ilda ezen s Gyöngyvér miután mulattak, | Solymász gyerekikkel a völgybe maradtak. (Arany János)
solymászi.