SOKALL tárgyas ige -tam v. -ottam, -ott v. -t, -jon; -ni (-ani)
Sokall vmit, (
ritka)
vkit: vminek a mennyiségét, mértékét, fokát, tárgyaknak, személyeknek a számát (túlságosan) soknak, a kívánatosnál többnek tartja.
Most már sokallta a dolgot: nem tetszett neki, elege volt belőle, megelégelte.
Sokallom az árát. Nem sokallja ő a munkát, szeret dolgozni. □ Nem mintha kevesleném a méltánylást. Sőt sokallom. (Arany János) Sokallták már a gazságait. Utóbb már a sírokat is felforgatta. (Gárdonyi Géza) Mibe kerül? Három pengő
Sokalltam, de kifizettem. (Kosztolányi Dezső)
- Igekötős igék: megsokall.
- sokallás; sokallható; sokalló; sokallott.