SMINKEL * [ë] tárgyas ige -t, -jen [ë] (
bizalmas)
<Nő ajkát, arcát> szépítő szerrel festi.
Sminkeli magát: festi magát. || a. (
ritka,
film, színház) <Színész: arcát v. más testrészét> szerepének megfelelő festékkel vonja be.
A szereplők sminkelik magukat.
- Igekötős igék: kisminkel.
- sminkelés; sminkelő; sminkelt.