SKANDALUM főnév -ot, -a (-ja) (kissé régies, bizalmas)
Botrány(os eset); gyalázat. Ez mégis csak skandalum! Nagy skandalum kerekedett. □ Tegnap éjjel még, a nagy skandalum után, kidobtam a korcsmából a részeges krakélert! (Jókai Mór) A gróf
könnyen elkövet valami országra szóló skandalumot. (Mikszáth Kálmán)