Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Kősó. Sót bányász, főz, tisztít. Szóláshasonlat(ok): nehéz, mint a só: nagyon nehéz <súly>. □ Előttem rónaszéki só Megy sok szekéren. (Arany János) || a. Konyhasó. → Asztali só → darabos só; őrölt, tengeri só; (ritka, irodalmi nyelvben) sóval hint v. vet be (vmely területet): <az ó- és középkorban> a legyőzött fél lakóhelyét bosszúból lerombolja, felszántja (és sóval behinti). Van só a levesben? Add közelebb a sót! Egy késhegynyi sót tesz a vízbe. Kevés sóval főz. □ Kedve derűl Matyinak, szerez egy jó kézbeli fütyköst, S a sutból kivon egy pókhálólepte tarisznyát Ebbe az anyja rakott túrót, hájat, kenyeret, sót. (Fazekas Mihály) Messze szőke Szajna mellett feketül egy hires város | Ott a nép mely nyüzsg az utcán, eleven, könnyelmü tábor | ott valami leng a légben régi tengerek savából. (Babits Mihály) A lány járt-kelt a konyha és a lakás közt. Vízért csengettek, sóért. (Hunyady Sándor)
2. (átvitt értelemben) Az, ami ízessé, élvezetessé tesz vmit. Az élet sója; attikai só: csípős szellemesség, elmésség. □ Tanácskoztak együtt egy keveset, Amely is sok szóval, kevés sóval esett. (Csokonai Vitéz Mihály) Orczy gúnyoros helyein több a csín, a finomság, a só. (Arany János) Hogyha lehetne, be ütnél széjjel, Be hajnalodnék a magyar éjjel Te volnál akkor életnek sója, Uri bűnöknek nagy bosszulója. (Ady Endre)
3. (vegyi ipar) Egy fémből és vmely sav maradékából álló vegyület. → Komplex só; a salétromsav sói; a talajban levő sók. A rézgálic a kénsav sója. || a. (ritka, régies) Repülő v. szagos só: illatosított szénsavas ammónia; régen rosszullét v. ájulás esetén háziszerként élesztésre használták.