SLÁGER [ë v. e] főnév -t, -ek (-ok), -e [ë, e]
- 1. Divatos könnyű zeneszám, dal, táncdarab. Elcsépelt, érzelgős, közismert, olcsó sláger. □ A kirakat sárga függönye mögött
egy grammofón állt, s erre raktam rá a legújab slágereket, s a rádiótölcsér eldalolta őket az utcának. (Gelléri Andor Endre) || a. (sajtónyelvi) Divatos, felkapott v. hírveréssel ilyennek hirdetett könnyű műfajú színdarab, film.
- 2. (bizalmas) Kelendő, felkapott, divatos áru, cikk. Cégünk slágere; az áruház slágere.
- 3. (játék) <Némely kártyával játszott szerencsejátékban> az a helyzet, amelyben a kapott v. húzott kártyalapok értékének összege nyolc v. kilenc. Kis, nagy sláger. Akinek slágere van, az kivágja lapjait, és nyer.
- Szóösszetétel(ek): slágercikk; slágerszám; slágerzene.
- slágeres.