Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SIVALKODIK ige -tam, -ott, -jék (-jon) (hangutánzó)
  • 1. tárgyatlan <Ember, állat fájdalmában, örömében, izgalmában> huzamosan v. ismételten magas, sivító hango(ka)t hallat. Sivalkodik a gyermek, ha verik. Adj enni a malacoknak, már sivalkodnak. □ Hasztalan evickél, lármáz, sivalkodik. (Arany János) Vásott gyerekek … ingerkedtek vele, … sivalkodva mulattak rajta. (Karinthy Frigyes) Hűs derekunk hintázása…| mint harmatos, napos fűben tíz-húsz kövér, víg gyerek | sivalkodva, meztelenül ha rakáson hempereg. (József Attila) || a. tárgyas (ritka) Ily hangon mond vmit. Siessetek már, sivalkodta gyermekei felé az asszony.
  • 2. tárgyatlan (gúnyos) <Főleg gyerek> kiabál. Ne sivalkodj! sivalkodás; sivalkodó; sivalkodtat.