SISAKROSTÉLY főnév (történettudomány)
<Lovagkori sisakon> az arcot takaró, védő, rácsszerű rostély; sisakellenző, rostély. A sisakrostélyt feltolja, felvonja, lebocsátja, lecsapja, leengedi; nyílt sisakrostéllyal küzd: a) viadal közben nem ereszti le s-át; b) (átvitt értelemben, ritka, választékos) <szóbeli v. írásbeli vitában, harcban> nyíltan feltárja a meggyőződését, szándékát, céljait; nyílt sisakkal küzd. □ Kezében kard, arcán sisak-rostély. (Madách Imre) Mindenkor bátran és nyílt sisakrostéllyal küzdött. (Herczeg Ferenc) Elég volt nevetett Török Bálint, a sisakrostélyt felcsapva. (Gárdonyi Géza)
sisakrostélyos.