SIROKKÓ főnév -t, -ja, (ritka) szirokkó (légkörtan)
A Földközi-tenger felől érkező délies, tikkasztó, páratelt, rendsz. esőt hozó szél. □ Fojtó szirokkóknak hevétől Asznak tüdőhólyagjaim. (Csokonai Vitéz Mihály) Aki a Múzsát veszi útitársul, | Mint te, szép vándor, kies annak útja; A hideg pólus a szomorú sirocco Díszt nyer előtte! (Berzsenyi Dániel) [Az asszony] a gondok és izgalmak között rohamosan megfonnyadt, mint a virágok a sirokkóban. (Babits Mihály)
sirokkós.