SÍRÁS-RÍVÁS főnév -t v. (ritka) sírást-rívást, (-ok v. sírások-rívások), -a v. (ritka) sírása-rívása
A sír-rí igével kifejezett cselekvés, (érzelmi) megnyilvánulás, ill. hangjelenség, hosszan tartó, hangos sírás, jajveszékelés. Keserves, szívettépő sírás-rívás. □ Itt irtóztató sírás-rívás vagyon közöttünk. (Mikes Kelemen) A sír mélyébe hasztalan kiáltasz; Hiába itt minden rimánkodás, Sírás-rívás és fogcsikorgatás. (Vajda János) || a. (rosszalló, gúnyos) Síró óbégatás, a fájdalomnak szándékosan túlzott kifejezéseként. A legények bevonulásakor nagy sírás-rívást csaptak a falubeli lányok.