SÍN főnév -t, -ek, -je [ë, e]
- 1. Hengerelt vasból készült, talpfákhoz erősíthető hosszú vasrúd; két párhuzamos vonalban hosszában egymásba kapcsolva ebből építik a vasúti és a villamos vágányokat. Hornyolt, lapos, üreges a sín feje; a sín pántja ←; a sín talpa; → aláverik a sínt v. alávernek a sínnek. Lerakják a süllyesztett síneket. || a. (rendsz. többes számban) Sínpár, vágány. Kicserélik a síneket. Nem szabad a sínek között járni. A mozdony síneken fut. □ Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre. (Tóth Árpád) A pályaőrök havas bundájukban mozdulatlanul állottak a sínek mentén. (Krúdy Gyula) Látszott, hogy csúszik le a töltésen, hogy veti belé magát a sínek mellett húzódó rozsvetésbe
(Hunyady Sándor)
- 2. (műszaki nyelv) Mozgást szabályozó alkatrész, kül. kerék v. görgő vezetésére való, rendsz. fémből készült egyenes v. hajlított vezető. Sínen v. sínben fut, csúszik.
- 3. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Folyamatban, történésben:> szabályozott, meghatározott út, mód. A szervezet munkája már új síneken halad. □ A falu élete döbbenetesen megszabott síneken halad. Az egyenlő telkek, az egyenlő munka, az egyenlő életmód
egyenlővé teszi az életeket. (Móricz Zsigmond)
- 4. (műszaki nyelv) Vízszintesen fekvő szerkezeti elemek összefogására, megerősítésére való pántforma rúd. Sínnel kapcsolja össze a két gerendát. || a. (villamosság) Áramvezetésre való rövidebb merev vezeték. Földelő sín.
- 5. (orvostudomány) Szilárd anyagból készült keskeny lemez, ill. ebből v. más anyagból összeállított szerkezet, elmozdult törött testrész rögzítésére. Sínbe rak, tesz vmit. Törött lábát sínbe helyezték.
- 6. (népies) Fából való kerék talpára való körbe hajlított keskeny vaspánt, amely a kereket a kopástól védi; abroncs, ráf. □ Az egyik kerékről lepattant a sín. (Jókai Mór)
- Szóösszetétel(ek): 1. sínacél; sínalátét; síncsatlakozás; síncsavar; sínék; sínfej; sínfék; sínfektetés; sínfogó; sínfűrész; síngerinc; síngyalu; síngyártás; sínhegesztés; sínhengermű; sínhossz; sínkiszedés; sínkopás; sínköz; sínlyukasztás; sínnyomás; sínpálya; sínprés; sínrakó; sínsaru; sínszál; sínszeg; síntörés; sínvas; sínvégződés; sínzár; 2. keréksín; vezetéksín.
- sínel v. sínez.