Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Nagyon, (szinte) sírásra késztetőn elszomorító; lesújtó, elcsüggesztő. Siralmas esemény, fordulat, történet; a jobbágyok, a rabszolgák siralmas helyzete; a közlekedés siralmas állapota; siralmas sorsát panaszolja; siralmas véget ér. □ Siralmas nékem idegen földen már megnyomorodnom. (Balassi Bálint) Ment; de haszontalanúl: a bús lány sírba jutott már, Útjában hallá, későn szomorodva halálát, S megfordúlt ismét s élt itten azóta siralmas Csendben, örömtelenűl. (Vörösmarty Mihály)
2. Gyászt, szomorúságot okozó, gyászos, szomorú emlékű <tárgy, jelenség>. Siralmas látvány a romokban heverő város. □ Elődeink siralmas harchelyén, | Zöldebb a fű Mohácsnak mezején. (Eötvös József) A leáldozó nap utósó sugára Vörös szemmel nézett a siralmas tájra. (Petőfi Sándor) || a. Olyan <idő, időszak>, amely szomorú eseményekben, mozzanatokban bővelkedik. Siralmas esztendő, ifjúság, korszak, nap. □ Szép jó legény kért meg engem, ki szeretett, kit szerettem. | De anyám lebeszélt róla, Ez volt a siralmas óra! (Petőfi Sándor)
3. (irodalmi nyelvben) Nagy szomorúságról szóló, nagy szomorúságot tartalmazó <szóbeli közlés, irodalmi mű, szónoklat>. Siralmas ének, fohász. Zrínyi Miklós Siralmas Panasza megrendítő röpirat. □ No hát, a darab Egy igen siralmas komédia. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Éneklő hangon, nagy siralmas könyörgést mondott. (Móricz Zsigmond)
4. (ritka, régies) Keservesen síró, siránkozó, keserves helyzetével szánalmat keltő <személy>. □ A siralmas árva Előtt a jó egek nincsenek bézárva. (Csokonai Vitéz Mihály)
5. Szomorúságot sírásra emlékeztetően kifejező fájdalmas <arc, hang>. Siralmas arca szívbe markolt. Siralmas hangon mondta el panaszát. Siralmasan jajveszékel. □ Legörögvén könnye orcáján, Siralmas szép szókban, Kér fejének kegyelmet. (Balassi Bálint) Jó férfiú nézd e könnyeket, E bánatot siralmas arcomon. (Vörösmarty Mihály) A várban a zsoltár siralmas éneke hangzott. (Gárdonyi Géza)
6. (rosszalló, gúnyos) Eredménytelen v. olyan kevés eredményt felmutató, hogy nem tudjuk, bosszankodjunk-e vagy panaszkodjunk miatta. Bizony ez siralmas teljesítmény! A sportolók siralmasan szerepeltek. □ A legelső kísérlet magyar színészet alapítására siralmasan ütött ki. (Jókai Mór)
7. Szegényes, kopottas, nyomorúságos <ruha, lakóhely>. Siralmas kunyhó, vityilló. Siralmas téli kabát volt rajta. □ Magára ölti kopott téli kabátját, a siralmas nyusziprémmel. (Kosztolányi Dezső)
8. (gúnyos) Általában feltűnően, szánalmasan hitvány. Siralmas alak, próbálkozás. Siralmas jelenség volt a felesége mellett. □ Siralmas fürdőhely volt ez, villany és minden kényelem nélkül. (Kosztolányi Dezső) || a. (gúnyos) Szánalmasan csekély, elégtelen. Szókincse siralmas. Az a pénzbeli támogatás elég siralmas volt.