Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SÁNTIKÁL tárgyatlan ige -t, -jon
  • 1. Bicegve jár; kissé sántít. □ [Apostagi] még mindig sántikált. (Eötvös József) Kissé sántikál, mert … az előbb lépett üvegcserépbe. (Nagy Lajos)
  • 2. (átvitt értelemben) Vmiben v. (vmi) rosszban sántikál: vmely ravaszkodva kifundált és erkölcsileg kifogásolható tervét próbálja megvalósítani. □ A cudar kufárok… abban sátikáltak, hogy rakhassák csak egyszer hajóra ezt az ártatlan vitézlő hadat. (Jókai Mór) Hórihorgas, fakó alak volt. Gyanakodva figyelte. Csak nem sántikál ez valami rosszban? (Kosztolányi Dezső)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka) Sántikál vki, vmi után v. vki, vmi nyomában: tökéletlenül, példaképét el nem érve utánoz vkit, vmit. Csak sántikált a nagy mester nyomában, de meg sem közelítette a tehetségét.
  • 4. (átvitt értelemben, ritka) Sántít (2, 2a, b). □ A hasonlatok olykor sántikálnak. (Vajda János)
  • Igekötős igék: átsántikál; besántikál; elsántikál; felsántikál; kisántikál; lesántikál; végigsántikál; visszasántikál.
  • sántikálás; sántikáló.