SIKOLY főnév -t, -ok, -a (választékos)
Gyors, rövid, éles sikoltás (hangja). Átható, éles, (el)fojtott, harsány, tompa sikoly; a rémület sikolya; sikolyban tör ki. □ Átható sikoly rezzenté meg a két halálra küzdő ellenfelet. (Jókai Mór) Hallga! Muzsika! | Valami messzi jazzt üzen az éter. | Milyen vonító, furcsa hangtömeg!
| Mintha az alkony minden bánatát Felitta volna a zene magába: Hörgést, sikolyt, átkot
(Tóth Árpád)