Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) <Főleg gyermek, nő> nagyon éles, magas hangon egyet sikolt. Nagyot sikított fájdalmában. Ijedtében akkorát sikított, hogy összefutott az egész ház. □ Míg más nők nagyokat sikítanak, ha lefut a cipőjük orránál egy-egy pincei patkány, ez a két némber utána pislant a tovasiető állatkának. (Gelléri Andor Endre) || a. tárgyatlan (Főleg gyermek, nő) ilyen hangon visít, sikoltoz. A gyerek sikított, toporzékolt. A lányok sikítva szaladtak szét. □ Egy gazdaember jó lelkü felesége Egyszer kinézett a kukoricaföldre, S ott egy barázdában lelt engem heverve. | Szörnyen sikítottam, sorsomat megszánta, Nem hagyott a földön felvett a karjára. (Petőfi Sándor) Húsvéti locsoláskor a mi legényeink is ütötték, vágták a hosszúszoknyás nőket, akik sikítottak és kacagtak. (Móricz Zsigmond)
2. tárgyatlan Sikítva szól. Ne bánts! sikított az asszony. □ Nem, nem, nem sikított Krisztina. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas Sikítva mond v. (ritka) énekel vmit. Pusztulj a háztól! sikította. □ A falusi gyerekek kántálni jártak éles gyermekhangok sikították, hogy: Az Istennek szent angyala (Móricz Zsigmond)