SERÉNYKEDIK [ë-ë v. e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë] (választékos)
Serényen mozog, tesz-vesz, működik, dolgozik; munkáját serényen (2a) végzi; iparkodik. Serénykednek a gyerekek, a munkások, a szakácsok. □ Az asztalnál egy hajdú serénykedett. (Jókai Mór)
serénykedés; serénykedett; serénykedő.