SIC [szik] mondatszó (tudományos)
<Idézet szövegében, zárójelben, rendsz. felkiáltójellel, arra való figyelmeztetésként, hogy a közölt szó, szóalak, részlet, bár feltűnő, szokatlan, nem sajtóhiba:> így (van)! || a. (gyak. gúnyos) <Arra figyelmeztető szóként, hogy az idézett részletet tartalmi szempontból meglepőnek, meghökkentőnek, az idézett megállapítást helytelennek tartja az író v. szerkesztő>.