SETTENKEDIK [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë] (
hangfestő)
- 1. Lopódzkodva zajtalanul, óvatosan járkel vhol v. megy, ill. jön vhova; ólálkodik, sündörög. A gyerek addig settenkedett a tűzhely körül míg sikerült egy palacsintát elcsennie. A nyitott ablakhoz settenkedett. □ A vén eb ott settenkedik a kis gazdasszonya mellett, s a kezecskéit kezdi nyalogatni. (Mikszáth Kálmán) Ott settenkedett a hajóvégben a kormányos kis fia. (Tömörkény István)
- 2. (bizalmas, kissé rosszalló) Férfi nő körül rendsz. titkolt udvarló szándékkal forgolódik. Folyton a szomszéd lánya körül settenkedik.
- 3. (ritka) Rejtőzik, lappang, bujdokol. □ Egyitek-másitok találkozott
vele az ország valamely gránicán, ahol álruhában settenkedett. (Mikszáth Kálmán)
- Igekötős igék: besettenkedik; kisettenkedik; odasettenkedik; visszasettenkedik.
- settenkedés; settenkedett; settenkedő.