Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy, csoport>, aki, amely sétál. Sétáló gyerekek, közönség, társaság; a sétáló ifjú pár. □ Úgy járt nagyanyja szőllejében, mint egy sétáló idegen. (Babits Mihály)
2. (ritka, régies, irodalmi nyelvben) Sétálás céljára való, sétálás helyéül haszn. □ [Katonaének.] Az nagy széles mező, Az szép liget s erdő Sétáló palotájok. (Balassi Bálint) Itt-ott egy magányos fa, vagy sétáló kert (Eötvös József)
II. főnév -t, -ja
1. Sétáló személy. Hirtelen támadt vihar zavarta meg a sétálókat.
2. (népies) Óra ingája. □ A falon szorgalmasan jár egy polgári ingaóra, | sétálója sárgarézből. (Kosztolányi Dezső)
3. (népies) Olyan erkély a torony körül, ahol a tűzoltó őr rendesen sétálva teljesít szolgálatot. A nagykőrösi torony sétálója.
sétálós.