Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SERTÉSCOMB
SERTÉSHIZLALÁS
SERTÉSHIZLALÓ
SERTÉSHÚS
SERTÉSKARAJ
SERTÉSÓL
SERTÉSOLDALAS
SERTÉSORBÁNC
SERTÉSORJA
SERTÉSPESTIS
SERTÉSSÜLT
SERTÉSVÁGÁS
SERTÉSVÉSZ
SERTÉSZSÍR
SÉRTETLEN
SÉRTETT
SÉRTHETETLEN
SÉRTŐ
SÉRTŐDÉKENY
SÉRTŐDÉS

SIKONG tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon
  • 1. (választékos) <Személy, főleg nő, gyermek rendsz. örömében, jókedvében> többször sikolt. A kisgyerek tapsikolt és sikongott örömében. Sikongva fogadta a kedves ajándékot. □ Jójcakát kívánnak egymásnak és csevegve, sikongva elbúcsúznak hosszan, a távozók végig dalolnak az utcán. (Jókai Mór)
  • 2. tárgyatlan (irodalmi nyelvben) <Állat, növény, természeti jelenség, tárgy> emberi sikoltáshoz hasonló hangokat hallat. □ Az erdő csendje dongva verte vissza a lángbagoly vontatott hangját, szajkó és rigó berzenkedve sikongott rá a bokrok között. (Bársony István) Sikonganak a meleg szelek | Messze Délen, messze Délen. (Ady Endre) Vállal feszülnek a szélnek És sikonganak a fák. (Tóth Árpád) Kinn tombolt a tavaszi szél, a kályhák sikongtak, ajtók és ablakok csörögtek. (Babits Mihály) sikongás; sikongó.