Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SÉRTETLEN [e-e] melléknév és határozószó
  • I. melléknév -ül, -ebb [e]
  • 1. Olyan (élőlény), aki, amely nem sérült meg, nem szenvedett sérülést; akit, amelyet nem sebesítettek meg; ép. Sértetlen harcos, versenyló, facsemete. A nagy vasúti szerencsétlenség alkalmával csak néhány utas maradt sértetlen. || a. (átvitt értelemben) □ Az alázat és igénytelenség sértetlenül átsegít a földi életen. (Kaffka Margit) || b. Épségben levő, épen maradt <tárgy>. Sértetlen karperec, orsó. Megvizsgálta a pecsétet: ép volt és sértetlen. □ Feltekintett a Lánchíd-oszlopra. Az sértetlenül állt. (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben) Olyan <szellemi valóság>, amelyen nem esett csorba, amely teljes épségében megmaradt. Sértetlen alkotmány. A maga sértetlen egészében.
  • II. határozószó (választékos) Sértetlenül. A verekedésből sértetlen került ki. sértetlenség.