Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (régies, ma irodalmi nyelvben) Régebben haszn., kehelyhez hasonló, rendsz. nemesfémből készült, díszes, nagyobb ivóedény Megtölti a serleget. Serleggel köszöntötte fel. □ Ürítsünk serleget az istentelen pogányok börtönéből szerencsésen kiszabadult Elemérért. (Kemény Zsigmond) Serleg telijéből most oltárra önte, Lenditve kicsinnyég társára köszönte. (Arany János)
2. (régies, ma irodalmi nyelvben) Az ilyen ivóedényben levő ital. Kiitta a serleget. || a. jelzői használat(ban) (ritka) <Főleg italból> annyi, amennyi egy ilyen ivóedénybe belefér. Egy serleg bor.
3. Ilyen ivóedény formájú emléktárgy, sportban v. más versenyben elért győzelem, kimagasló eredmény jutalmazására; kupa. Szép serleget nyert a versenyen. □ A lakása teli volt aranytárcával, versenyeken nyert serlegekkel. (Hunyady Sándor)
4. (műszaki nyelv) Az elevátorszerű gépek láncára v. szalagjára sorban ráerősített v. beleillesztett vályú alakú tartály(ok) egyike, amely az anyagot felemeli, s fent kiborítja. Adogató, átemelő, lengő serleg. Zörögnek az elevátor serlegei. || a. (villamosság) Árnyékoló serleg: a kapcsolási elemeket (tekercset, kondenzátort, elektroncsövet stb.) a külső elektromos tér hatásától védő, pohárforma burok.