Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SERKEN [e-e v. ë-e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (régies, költői)
  • 1. Felserken. □ Így ült … És ámult szörnyű veszedelmén, mint ki setétes Éjjeleken komor álmaiból serkenve csodálja A tüzesűlt tarajú sárkányt, vagy bojtos oroszlánt. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. Támad, keletkezik. □ Elmélkedésre serken a szív. (Csokonai Vitéz Mihály) Bús, vad tüzek serkennek bennem. (Ady Endre)
  • Igekötős igék: felserken; kiserken.
  • serkenés; serkenő; serkent melléknév.