SERKEDEZ [ë-e-ë v. e-e-ë] tárgyatlan ige -ett, -zen [ë, ë], (
népies) serkedezik (csak 3. személyben) (
ritka)
- 1. <Bajusz, szakáll> éppen csak hogy serked (1); nődögélni kezd.
- 2. <Vér> lassan szivárog, ill. szivárogni kezd. □ Toldi susog hátul: "vágjuk ki magunkat!" | Sarkát az urának nyomkodja szünetlen, Serkedez a vér is belőle kegyetlen. (Arany János)
- Igekötős igék: átserkedez; előserkedez; kiserkedez.
- serkedezés; serkedezett; serkedező.