Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SEREGSZEMLE főnév
  • 1. Hadvezér által serege(i) felett tartott szemle (1a). Seregszemlét tart.
  • 2. (irodalomtudomány) <Eposzban> az a rendsz. az invokáció után következő hosszabb rész, amelyben a költő az eposz hőseit jellemzi, s ezzel mintegy bemutatja őket az olvasónak. Az eposzi seregszemle; a Szigeti veszedelem seregszemléje.
  • 3. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Olyan, rendsz. nagyszabású megmozdulás, kül. felvonulás, nagygyűlés, országos jelentőségű vásár, verseny, amely egy társadalmi osztály, politikai párt, egyesület, foglalkozási v. sportág erejét, teljesítőképességét mutatja be, bizonyítja a nyilvánosság előtt. Május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje; a megye dolgozó parasztjainak nagy seregszemléje; a magyar ipar seregszemléje. || a. (bizalmas, tréfás) Több, rendsz. összetartozó v. egymást kiegészítő tárgy számbavétele, ellenőrzése. Seregszemlét tart ingei, nyakkendői fölött. □ Mindegyikünk holmiján seregszemlét tartott. (Kuncz Aladár) seregszemlei; seregszemlés.