SENYVESZT [e-e] tárgyas ige -ett, ..esszen [ë, eë]; -eni [e]
- 1. (választékos) Olyan körülményeket teremt, létesít vki, vmi számára, hogy annak senyvednie (1) kell; senyvedni késztet, kényszerít vkit, vmit. □ Üszög senyveszti a tavasz szülöttit. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Verje meg, verje meg, ha van verő Isten, | Aki csak egy kicsit ósdit akar itten, Mert itt kárhozat van, itt le kell gyilkolni Mindent, ami régi, ezeréves holmi, Mindent, ami senyveszt, Mindent, ami árul. (Ady Endre)
- 2. (tájszó, régies) <Ételt, főleg hagymát, húst> párol, pirít. || a. (tájszó) <Ételneműt> pácol (1).
- Igekötős igék: agyonsenyveszt; elsenyveszt.
- senyvesztés; senyvesztett; senyvesztget; senyvesztő.