A magyar nyelv értelmező szótára

SENKI [ë] névmás és főnév

• I. névmás, általános (főnévi) -t, -je [e] <Egyszavas mondatként v. tagmondatként más tagadószó nélkül is, többszavas mondatban rendsz. második v. esetleg harmadik tagadó, ill. tiltó jeletésű szóval v. (ritka) más tagadó- ill. tiltószóval és is nyomósító szóval. Fokozva: senki, de senki.>
• 1. Egy személy sem, semmiféle személy. –11 <Magában, egyszavas mondatként, ill. tagmondatként.> [Ki volt itt?] – Senki. –12 <Más tagadó v. tiltó jelentésű szóval, ill. szavakkal együtt.> Senki sem bár vele v. nem bír vele (sem); senkiben sem bízik v. nem bízik senkiben [se(m)]; senkinek sem vét v. nem vét senkinek [se(m)]; senkire sem szorul v. nem szorul senkire [se(m)]; senkitől sem fél v. nem fél senkitől (sem); senkivel [se(m)] cserélne); senkivel [se(m)] törődik; sehol senki. Senki sem hitte volna. Nem tartozik senkinek. Nem látott a közelben senkit. Nem búcsúzott el senkitől sem. Ne higgye senki! Nem hiszem, hogy senki se gondolt volna rá. Nála nincs senki boldogabb. Nincs itt a közelben senki. Senki sincs a szobában. Sohase jön ide senki. □ Mért nem visznek engemet ki, Legalább nem sírna senki. (Petőfi Sándor) Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez. (Petőfi Sándor) Megkönnyezetlen senki se hagyja. (Arany János) Félrevonulok e mellékszobába, hol senkinek se leszek útjába. (Csiky Gergely) Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek. (Ady Endre) –13 (ritka, irodalmi nyelvben) <Tagadó v. tiltó értelmű szóval és is nyomósító szóval.> □ Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. (Petőfi Sándor) Emberismeretben senkivel is nem cserélek. (Tolnai Lajos) || a. Senki más v. más senki: a szóban forgó személyen kívül más személy nem. Ezt senki más nem tehette, mint Pista. Testvérein kívül nem hívott meg senki mást. Senki(nek) másnak nem mondanám, csak neked. □ Tamás Boldog, dicső, mint senki más! (Arany János–Burns-fordítás) || b. <Utána következő főnévvel v. főnévi értékű jelzős szerkezettel, jelzőként vagy értelmezettként felfogva:> a főnévvel v. a jelzős szerkezettel jelölt személyek közül egy sem. Senki áruló ne férkőzzék ide. Senki dolgos embernek kára ne legyen. □ Kis lakomban .. . senki eleven ember nincsen. (Vas Gereben) || c. (népies) <Utána következő birtokszóval:> a birtokszóban megnevezett fajtából egy sem. □ Juci lányom … nem fog szurkos fonalat fonni senki vargájának. (Jókai Mór) Esküvel … fogadta, hogy nem fog ő beleszeretni senki férfiába. (Jókai Mór) || d. (népies, bizalmas) Senki (ember)fia: egyáltalán senki. Nem cserél senki fiával. □ Senki fiára is többé nem szorulok. (Petőfi Sándor) Nem is tanácslom senki fiának. (Jókai Mór)
• 2. A jelenlevő, az említett v. a tekintetbe vehető személyek közül egy sem. Közülük senki. A családban senki sem beteg. Senki se mozduljon! □ Tudtommal senki sem akart katona lenni közülünk. (Mikszáth Kálmán) || a. <Árverésen:> Senki többet: nem ígér egy árverező (II. 1) sem többet. □ Senki többet, először is, másodszor is, harmadszor is, kiáltja a dobos. (Vas Gereben) || b. (ritka) Két fél közül egyik sem. □ És a csatamező senkié maradott. (Arany János) || c. Senki földje: a) a harctéren a két ellenséges arcvonal közötti sáv, amelyet egyik fél sem tart megszállva; b) gazdátlan, birtokos nélküli föld.
• II. névmás, általános (melléknévi)
• 1. (néha fokozva is) (ritka) Jelentéktelen, semmibe (sem) vett <személy>. □ Cseng az élet, hadd örüljön Egy senki, egy senki úr, Egy víg, szerény valaki. (Ady Endre) Porrá paskolt a suta Sors Én voltam a senkibbnél senkibb. (Ady Endre)
• 2. Értéktelen, hitvány <személy>. Senki ember. □ Véres, szörnyű lakodalomba | Részegen indult a Gondolat, Az Ember büszke legénye, | Ki, íme, senki béna volt. (Ady Endre)
• III. főnév -t, -je
• 1. A társadalomban v. bizonyos más személy(ek) szempontjából semmibe (sem) vett ember. Milyen hatalmas volt, s most senki. Számomra ő egy nagy senki. □ Mikor az elnyomottak, a senkik, Jajdulva, fegyverkezve jönnek, Az Isten jön és millió árnya Méhébe halt erőnek és örömnek. (Ady Endre) Nagyanyám … nem akarta elfogadni, hogy ő letört senki. (Móricz Zsigmond) || a. Szellemi, erkölcsi szempontból értéktelen, jelentéktelen ember. Mit vársz ilyen senkitől? □ Csörtettek bátran a senkik És meglapult az igaz ember. (Ady Endre) Ha az iskolában nem volt jó bizonyítványom, [apám] felhúzta a szemöldökét, s rám csudálkozott: "Minek hagyod magad ilyen senkiktől leveretni?" (Móricz Zsigmond)
• 2. <Birtokos személyraggal, csak tagadó mondatban:> egyetlen olyan ember sem, aki a szóban forgó személlyel rokoni v. egyéb közelebbi kapcsolatban volna. Nincs senkije. Én nem vagyok neki senkije: nem vagyok sem rokona, sem barátja. □ Járok az utcán. Lóg a kabátom. Nincs senkim a földön. Rokonom a kő. (Kosztolányi Dezső) || a. Egyetlen olyan személy sem, akit a szóban forgó személy vmely célra kiszemelt. Nincs senkim erre a feladatra.