SEMLYÉKES [e-t; v. ë-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (népies)
Süppedékes, ingoványos, mocsaras, vizenyős. Semlyékes legelő, nádas, vidék, völgy. Régen az Alföld a legtöbb helyen semlyékes és buckás volt. □ Letérsz a diószegi útról, belegázolva egy
semlyékes rétbe. (Jókai Mór)