Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

SEREGLET [e-e-e] főnév -et, -e [ë, e] (ritka) Embereknek, állatoknak nagyobb, összegyűlt, összeverődött, összesereglett tömege, csoportja. □ A rekeszeiken áteresztett Fenevadállatok sereglete, Egymást tiporja össze. (Vajda János) || a. (rosszalló v. gúnyos) Embereknek rendsz. alkalmi jellegű összesereglése, ill. egy helyre tódult tömege; csődület. Volt ott olyan sereglet, hogy különb se kellett. □ A pincérek a tálakat tenyerükre emelve igyekeztek utat törni maguknak a vendégek seregletében. (Kosztolányi Dezső)
  • Szóösszetétel(ek): állatsereglet.