SEREGÉLY [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Fekete, apró fehér pettyekkel tarkított tollú, rigó nagyságú, rendsz. csapatosan repülő, fogságban könnyen szelidíthető énekes madár (Sturnus vulgaris). □ Ime, gyermek. lettem, Mint mikor a tölgy sudarát megmásztam, Hol seregély költ. (Arany János) Egy csapat seregély tűnik el a kéklő levegőben;
a hímek sötét, zománcos begye csillog a rá eső napsugártól. (Bársony István) || a. (
állattan)
Seregélyek: az éneklők rendjébe tartozó madarak családja (Sturnidae).
- Szóösszetétel(ek): seregélyhad; seregélymadár.
- seregélyes.