Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
SERÉNY [2] [ë v. e] melléknév -en [e] v. -ül, -ebb [e] (választékos)
1. Gyors és ügyes mozgású, fürge <személy, állat>. Serény ember; serény ló, paripa. □ Amely leányzó Sütni, főzni, varrni szer, Vidám, serény, eszes, jó, De bóldog egy leányzó. (Fazekas Mihály) Dolgoztak a serény, ügyes legények, | sebes csigákkal. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, régies) Gyorsan haladó v. gyorsan terjedő <dolog, jelenség>. □ A serény hír is szaporább menéssel Repdes. (Csokonai Vitéz Mihály) A serény nap dél felé mutat. (Vörösmarty Mihály)
2. Kötelességét, vállalt feladatát, munkáját szorgalmasan, lelkesen végző, igyekvő, buzgó <személy>. Serény tanuló. □ A serény gazda a jövő esztendőről Gondolkozik. (Csokonai Vitéz Mihály) Kérlek, hagyd nekem a restséget, légy te serényebb. (Petőfi Sándor) || a. Ilyen személyre jellemző cselekvés, magatartás. Serényen dolgozik. □ Már egy hete csak a mamára | gondolok mindig, meg-megállva. | Nyikorgó kosárral ölében, | ment a padlásra, ment serényen. (József Attila)
3. (ritka, költői) Vmire hajlandó, vmit szívesen, készségesen csináló <személy>. □ [Zalán futása.] A tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb Gyermekek álltak elő az erősebb jámbor apáktól. (Vörösmarty Mihály) S a summás sárgul, mint az asztag, | de követelni nem serény. (József Attila)
4. (vadászat) A ravasz kis érintésére azonnal, gyorsan működő, elsülő (fegyver, puska). Serény a puskája.
serénység.