SEMLYÉK [e v. ë] főnév -et, -e [ë, e] sömlyék (népies)
Süppedékes, ingoványos, mocsaras hely, vizenyős kaszáló, legelő. □ Ahogy a szerfölött komoly ökrök a gépet a tanyába behúzzák, a gyerekek mind összeszaladnak a láttára. Aki a lovakat őrzi a semlyéken, az is befut. (Tömörkény István) Kis sömlyék szélin tehenek legelnek. (Juhász Gyula) || a. (tájszó) A víz által sűrű csomóba összehordott fa, nád, káka stb.; növényi hordalék.